...hirtelen...Tomnak megcsörren a mobiltelefonja.
-Hallo,itt Tom-mondja,majd csöndben végighallgatja,amit a vonal túlsó oldalán magyaráznak neki már vagy 2 perce-azonnal indulok-mondja,és ezzel leteszi.
-Mi?-nézel meglepődve.Erre igazán nem számítottál.
-A helyzet az, hogy most telefonált a manager, hogy egy tömeg fiatal lány az én képemmel feltüntetett táblákkal rohangál a stúdió előtt...tiszta őrültek...úgyhogy most odamegyek,osztogatok autogrammot,és jövök vissza.A végén még ki tudja, hogy mikre nem lesznek képesek-mondja mosolyogva,majd megcsókol.
Most elérkeztél ahhoz a ponthoz,hogy fogalmad sincs,mi ez az egész.
Az álom...ott bár nem ez történt,de a lényege ugyanaz.
Bill áll veled szemben,majd megkérdi:
-Reggeliztetek Tommal?Kérsz valamit inni?
-Reggeliztünk,köszi-mondod mosolyogva;miközben azzal nyugtatod magad,hogy nem fog semmi sem történni,ennyire nem fújhatod fel ezt a dolgot.
-Rendben.Figyelj csak lenne egy kérdésem.Te mikor utazol haza?Úgy értem,mennyi időre vagy kiengedve?
-Nos,még fél évig biztosan kinn maradok,hisz eddig csak pár hónapot töltöttem itt.Zavarlak?-kérded tőle nevetve.
-Hát,az igazazt akarod tudni?-kérdi tőled Bill széles mosollyal.
-Bökd ki,ne kímélj-válaszolod.
-Egy csöppet sem,tudod, hogy csak hülyülök-mondja neked nevetve.Annyira édes,amikor nevet.
Akárcsak Tom.
-Tudod,nagyon örülök,hogy Tom végre talált magának egy normális lányt,és örülök hogy állandó a kapcsolatotok-szegezi neked a mondatot Bill mostmár komolyan.
-Tudod,én is.Az az igazság,hogy...olyan nehéz elhinnem ezt az egészet.Eddig mindig azt hallottam, hogy "úgysincs esélyed"...
-Igen,megértelek.Tudod,Tom eddig nagyon kicsapongó életet élt...de most megmaradt ebben a kapcsolatban,és szerelmes.És tudod mi a furcsa?-kérdi tőled Bill felvolt szemöldökkel.
-Na mi?
-Ugye ikrek vagyunk,és általában az érzéseink is egyformák.Sokszor olyan érzésem van,mintha én is szerelmes lennék...-és itt elhalkul.
-És...az is vagy?-kérded tőle.
-Hát,még nem vagyok tisztában az érzéseimmel.
Nem,biztos nem rád gondolt.Vagy talán mégis?