...egy csapásra összeomolhat.
Ültök egymással szemben értetlenül.
-Mondd Tom;szeretsz te még engem?-kérded tőle ismét a könnyeiddel küszködve.
Életed értelme nem válaszol. Elvesztél. Érzed,ahogy omlik össze benned minden. Érzed,hogy hirtelen meghaltál belülről.
Meg se tudsz szólalni.
Próbálnál,de nem tudsz. Egy hang sem jön ki a torkodon.
-Nézd.Én még egész életemben nem voltam ilyen szerelmes.Jobban mondva,nem is voltam még szerelmes. De tudod, hogy beléd igen...de úgy érzem mostmár...-és itt Tom szava is elakad.
-Nekem ennyi elég volt. Meg akarok halni-nyögöd ki végre.
-Ne mondj ilyet,könyörgöm!
-Tom;te vagy az egytlen olyan fiú az életemben,akiért mindent megadtam volna a világon.És nem adta semmit. És megkaptalak. Amit még máig sem hiszek el. De tudod mit?Itt elég volt az álomból. Fel akarok ébredni végre! Fel akarok ébredni!!! -kiáltod hangosan,és zokogsz.
-Hát hiába magyarázom neked,ugye...-mondja szerelmed-hiába mondom, hogy nem álomvilágban élsz.
-Tom!Kérlek téged,ne hagyj el...nem bírnám ki...Istenem...nélküled el se tudom mostmár képzelni...az életem.
-Nekem is nehéz nélküled az enyémet.
Egyszer csak beszól egy hang:"Gyerünk!Fel kell jönni a színpadra próbálni!Nem sokára kezdés!"
-Elmegyek-mondod neki,majd összeszeded magad,és felállsz.
-Várj!-kiált utánad,de ezt már meg sem hallod.
S hogy hová,merre...azt nem tudod. Nincs hová menned. Németországban vagy,messze a szüleidtől,távol mindentől.
Csak futsz,rohansz,és sírsz.Rohansz,Rohansz,mintha menekülnél valami elől.
Hirtelen egy kedves hangra leszel figyelmes:
"Kicsim,kicsim!"
A hang olyan ismerős.Olyan közeli.Tom hangja az.
Kinyitod a szemed,és ott ül az ágyad szélén.
-Picim,minden rendben?-kérdi tőled egy kicsit megijedve-de hiszen te sírsz!
Ez olyan hirtelen jött.Ránézel Tomra,csak nézed,és nem értessz semmit.
-Tom!De hát,te nem haragszol rám?Mi van a koncerttel?-kérded tőle megilletődve.
-Nem értelek drágám...Szerintem álmodtál-majd csókot nyom a homlokodra. Hogy mennyire jólesett ez most neked...tényleg álom volt...de az, hogy Tommal vagy és voltál,az nem az.
Ezek szerint a Billes dolog sem történt meg.
-Ha tudnád,hogy mennyire szeretlek...-mondod neki halkan,és olyan szorosan átöleled,ahogyan csak tudod.